A guargumi botrány után többen nézik meg, vajon mi is van a kosárba tett élelmiszerben, és melyik E szám mit is jelent. Furcsa, de egy egyszerû fehér kenyérben is több adalékanyag található.
Adalékanyag minden olyan élelmiszerként önmagában nem fogyasztott, és jellemzõ élelmiszer összetevõként nem alkalmazott anyag, amelyet az adott élelmiszerhez technológiai céllal (tartósítás, színezés miatt) szándékosan hozzáadnak, és ezáltal az élelmiszer összetevõjévé válik. Tehát nem minden E számmal rendelkezõ anyagot állítanak elõ mesterségesen.
Az adalékanyagokat E számokkal jelölik: E mint Európa. A kontinensen minden adalékanyagnak ugyanaz a száma, így bármely országban vásárolunk, egyformán tájékozódhatunk egy-egy termék összetevõirõl. Fontos tudni, hogy vannak olyan hozzáadott szerek, amelyek napi fogyasztási mennyiségét korlátozzák. Ezt az ADI (acceptable daily intake = elfogadható napi felvétel) rövidítéssel jelölik.
Az eddigi vizsgálatok alapján ezeknek az anyagoknak a fogyasztása nem okoz egészségkárosodást, ha az értékeket betartjuk - állítják a dietetikusok. Ilyenek lehetnek a mesterséges édesítõszerrel készült italok, ételek.
Az élelmiszerekhez hozzáadott szerek javítják a termék küllemét, tartósságát, állagát, színét vagy illatát. Természetes adalékanyagokat korábban is használtak a konyhában, a vegyipar megjelenésével születtek meg a mesterségesen elõállított formák. Az adalékanyagok fõbb csoportjai a következõk: színezõanyagok, tartósítószerek, antioxidánsok, állományjavító- és módosítóanyagok, savasság szabályozók, ízfokozók és módosítók, édesítõszerek valamint egyéb kiegészítõ- és segédanyagok.
A színezékeket E100-tól E199-ig terjedõ számokkal jelölik. A természetes színezékek (E100, E101, E102, E140, E161-163) nem allergének, az egészségre nem veszélyesek, sõt többnek kimondottan pozitív hatása is van. A mesterséges élelmiszerszínezékek azonban élelmiszer-allergiát válthatnak kis, és más nemkívánatos mellékhatásuk is van.
A tartósítószereket E200-E299-ig számozták, közéjük tartoznak a legveszélyesebb élelmiszeradalékok, a kéndioxid és a szulfitok (E220-228).
Az antioxidánsok az E300 és E399 közötti skálán találhatók. Ezen anyagok akár tartósítószernek is tekinthetõk, feladatuk megakadályozni az oxidációs folyamatokat az élelmiszerekben. Ilyen például az aszkorbinsav, amely hétköznapi nevén C-vitamin.
Az állományjavítókat és módosítóanyagokat az E400-E599 közötti számsoron jelölik. Szerepük, hogy az élelmiszerek állagát javítsák, például egy habos pudingban.
Az ízfokozó anyagoknak (E600-E699) önmagukban nincs aromájuk, de ételekhez adva, erõsítik a termék jellegzetes ízét.
Kovács Barbara