Mi a különbség az aerob és az anaerob energia-folyamatok között? Pontosan mire jók az izotóniás italok és minek a rövidítése az ATP? Több részes cikkünkben összeszedtük a legfontosabb fogalmakat!
Aerob energia-folyamatok: szervezetünkben zajló, oxigén jelenlétében végbemenõ energiatermelõ folyamatok, melyek során szénhidrátok vagy zsírok bomlanak le.
Alapanyagcsere: Szervezetünk alapvetõ mûködéséhez, létfenntartó folyamatainkhoz szükséges, a test nyugalmi helyzetében mért energiamennyiség, melynek értékét egy napra vonatkoztatva adják meg.
Anaerob zóna: olyan terhelési zóna, amelyben a testmozgáshoz szükséges energiát anaerob energiafolyamatok biztosítják.
Anaerob energia-folyamatok: szervezetünkben zajló, oxigén jelenlétét nem igénylõ energianyerõ folyamatok.
ATP: Adenozin-trifoszfát, kémiai vegyület, amely az izom-összehúzódáshoz szükséges energiát biztosítja szervezetünk számára. Végeredményben minden, a táplálkozásunk során bevitt tápanyag ATP-vé bomlik le, de összetételük szerint eltérõ gyorsasággal és hatékonysággal. Például a szénhidrátokból viszonylag rövid idõ alatt, de kevés ATP keletkezik, a zsírok lebontásából nagy mennyiségû ATP-t nyerhetünk, de ez a folyamat hosszabb idõt vesz igénybe.
BMI: testtömeg index, testalkatunk meghatározására szolgáló mérõszám.
BPM: ütés / perc. A szívverések percenkénti száma, szívfrekvencia.
Dehidratáció: vízvesztés, extrém esetekben kiszáradás, szervezetünk folyadéktartalékainak csökkenése (sporttevékenység közben a párolgás, verejtékezés következménye).
Dinamikus nyújtó gyakorlatok: különféle után mozgásokkal (pld. rugózás, finom hajlítások) végrehajtott, az ízületi mozgékonyságot, hajlékonyságot fokozó gyakorlatok.
Egyszerû szénhidrátok: ide tartozik többek között a szõlõcukor, a gyümölcscukor, a répacukor (kristálycukor), a nádcukor, a malátacukor és a tejcukor, valamint az édesítõszerek legnagyobb része. A tápcsatornába kerülve gyorsan lebomlanak, ezért hirtelen megemelik a vércukorszintet. A magas vércukorszint ellensúlyozására a hormonrendszer beindítja az inzulin nevû hormon nagy mennyiségû termelõdését, amely az egyszerû szénhidrátokat azonnal lebontja és raktározás céljából elszállítja. Ebbõl keletkezik a súlyfelesleg!
Esszenciális zsírsavak: életmûködésünkhöz nélkülözhetetlen, létfontosságú vegyületek, melyeket szervezetünk nem képes elõállítani, tehát külsõ forrásból kell pótolni õket. Pld. Omega-3, omega-6 zsírsavak.
Glikogén: állati eredetû keményítõ, az összetett szénhidrátok csoportjába tartozó vegyület. Szervezetünkben raktározódva az anaerob energianyerõ folyamatok során képes ATP-vé alakulni, ezáltal biztosítva az izom összehúzódáshoz szükséges energiát.
Glükóz: az egyszerû szénhidrátok közé tartozó vegyület, amely szervezetünkben raktározódva mind az aerob, mind az anaerob energianyerõ folyamatok során képes ATP-vé alakulni, ezáltal biztosítva az izom összehúzódáshoz szükséges energiát.
High impact: „magas hatásfok". Aerobik óratípus elnevezése, amely az edzés intenzitási szintjére utal (magas intenzitás). Az aerobik edzéseken használt legtöbb lépésnek létezik „magas hatásfokú" és „alacsony hatásfokú" változtat pld. helyben járás / futás; kilépés oldalra / szökkenés oldalra.
Hipertrófia: az izomnövekedés érzésére szolgáló tudományos kifejezés. Az izomtömeg-növekedéssel együtt relatív izomerõ-növekedés is jelentkezik. Hipertrófiát úgy válthatunk ki, hogy „túlterheljük" a célzott izmokat, a különbözõ erõedzéseken használt edzési technikákkal.
HR: pulzusszám, szívfrekvencia
Intenzitás: a szervezetünket testmozgás, edzés közben érõ külsõ és belsõ ingerek, hatások nagysága, fokozata: magas / alacsony / erõs / gyenge. Az intenzitást befolyásolja például a felemelt súlyok mennyisége, a legyõzendõ ellenállás nagysága, a zene üteme, amely a mozdulatok sebességét adja, az idõegység alatt végrehajtott mozgás gyakorisága (ismétlésszám), az általunk nyújtott teljesítmény mértéke, amelyet egységnyi idõ alatt végrehajtott izom-összehúzódások száma és a mozgásba bevont izomrostok mennyisége (tehát a mozdulat végrehajtásában érintett izmok tömege) határoz meg.
Intervall: „intervall(umos) módszer". A szakaszos edzésmódszer nemzetközileg elfogadott elnevezése. Lényege a magas intenzitású terhelési és alacsonyabb intenzitású pihenõ szakaszok szabályos váltakozása, ahol a pihenõ szakasz nem teljes leállást, hanem csak csökkentett teljesítményû munkavégzést jelent.
Izolációs gyakorlat: lokális állóképességet igénylõ gyakorlatok, amelyek csak egyes izolált izomcsoportok munkáját veszik igénybe (pld. bicepsz hajlítás), a körülöttük elhelyezkedõ izmok bevonása nélkül.
Izolált: elszigetelt.
Izotóniás folyadék: olyan ital, melynek oldott ásványi anyag összetétele megegyezik a vérben található ionok (pld. Mg, K, Na) egymáshoz viszonyított arányával, így a legtökéletesebb megoldást biztosítja az izzadással elveszett folyadék pótlására. Az izotóniás folyadék nem feltétlenül energiaital.
(forrás: Dömötör E.: Pulzuskontroll)